Mózes István Miklós és Rus Ibolya
Mostani gasztronómiai kirándulásunkat kezdjük egy igazi péküzlet meglátogatásával. Nem ide tartottunk ugyan, de az utcán terjengő illat egyszerűen bevonzott ide. Nagy, kerek zsemlék tülekednek az átlátszó plexiüveggel fedett tárlókból, s szinte kiáltanak: engem kóstolj meg, harapj bele a húsomba! A félhold alakú kiflik girbe-gurba szövevénye mint nászra gyűlt kígyók sokasága tekereg a szemünk előtt, és mindegyik kifli azt kiáltja: gyere, harapd le a csücskömet! Mártsál tejbe! Vágjál félbe, kenj meg vajjal! Mire vársz?! És ó, azok a fényes, barna hátú fonott kalácsok! Hát van ember, aki ellenállhat szép copfjaiknak? Nini, hát ez meg mi? Mintha a pupák pék pókja összepötyögtette volna ezeket a fényes csigaházakat -- lepődünk meg a mákos briósok láttán. És ezek a gyöngyös gömböcök vajon mik lehetnek? -- Mivagyunk a szezámmagos zsemlék -- pirulnak pattanásos arccal. Most már aztán nem szabadulunk innen, amíg valami finomságot nem vásárolunk. No de melyiket? Hiszen valamennyi olyan, hogy nem lehet ott hagyni! No, ha a pénztárcánk nem bírja, és a gyomrunk sem akkora, hogy minddel megbirkózzunk egyszerre, akkor nem marad más választásunk, mint megvenni azt, ami a legjobban csábít, majd elolvasni ezt a könyvecskét, amiből megtudhatjuk azoknak a finomságoknak az elkészítési módját, amelyekről lemaradtunk. E kis könyvecske lehetővé teszi számunkra, hogy sorra-rendre magunk elkészíthessük a legjobb péksüteményeket és finom péksüteményeket, s azokkal másokat is megörvendeztethessünk. Jó sütögetést kívánunk hozzá!
