Táncol a Honvéd Együttes Táncszínháza, a Csíkszeredai Hargita és a Sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesek
A magyar könnyűzenei élet egyik legmeghatározóbb alkotása dvd-n! A Szörényi Levente és Bródy János által jegyzett "István, a király" 2003-as felvétele több, mint félmiillió néző előtt, Csíksomlyón. A főbb szerepekben olyan előadók tűnnek fel, mint Vikidál Gyula, Varga Miklós vagy Novák Péter. A húszéves alkotás mélyen beleégette magát a hazai kultúrába, és még évtizedekkel a bemutatója után is a legsikeresebb rockopera tudott maradni.
"Az előadás érdekessége volt, hogy az eredeti szereposztásból a Koppányt eljátszó Vikidál Gyula és az öreg regős szerepét eléneklő Bródy János, az opera szövegkönyvírója is színre lépett. István királyt most is Varga Miklós alakította, Sarolta szerepét ezúttal Kovács Kriszta játszotta. A produkcióban több olyan erdélyi származású művész is fellépett, akik gyermekkorukban a hatalmi tiltásokkal dacolva ismerkedtek meg a művel. Gizella szerepét például a székelyudvarhelyi származású Fazakas Júlia játszotta. A produkció rendezője Novák Ferenc volt, aki a húsz esztendővel ezelőtti magyarországi ősbemutató koreográfiáját készítette. Asszisztensei Orza Calin és Novák Péter voltak.
A 30 millió forintba kerülő produkció - amelynek fővédnökségét Mádl Dalma, a köztársasági elnök felesége vállalta - újbóli színrevitelét teljes mértékben támogatók fedezték, hiszen a belépés ingyenes volt. Azt tartották szem előtt, hogy a népszerű rockoperát az erdélyi közönség soha nem láthatta. Erre most jó alkalom kínálkozott az évente sorra kerülő Ezer Székely Leány Napjának megünneplésekor, amelynek záróakkordja lett a pünkösdi búcsúk színhelyén, a Somlyó-hegy nyergében álló Hármashalom oltárszínpadán előadott alkotás.
A nézők jelentős része Erdélyből érkezett, de sokan jöttek Magyarországról is. Egyesek úgy vélekedtek, hogy a szombati csíksomlyói bemutatóhoz mérhető szabadtéri előadás a magyar színjátszás történetében még nem volt.
Bródy János elmondta: alkotásukat már korábban is el szerették volna hozni Erdélybe, de erre csak most nyílt lehetőség, a két ország között ugyanis csak mostanra alakult ki az a megértés, amely lehetővé teszi, hogy a román nemzeti ünnepet Magyarországon, a magyar nemzeti ünnepet pedig Romániában meg lehessen ünnepelni.
Szörényi Levente úgy vélekedett, hogy rendkívüli népszerűsége miatt a rockopera ma már önálló életet él, ám mondanivalója ma is időszerű.
Novák Ferenc elismerte, hogy a csíksomlyói helyszín fantasztikus természeti lehetőségeket nyújt, ahol a rockopera forgatókönyvét remekül lehet alkalmazni. Hozzátette: mindössze öt nap állott rendelkezésére a próbákra." /NOL • Tibori Szabó Zoltán • 2003. július 7. /
Teljes cikk: http://www.nol.hu/cikk/117246/
