A kötetet Marc Chagall többnyire az 1950-es évek végén készített litográfiái illusztrálják. Noha a regény születése és a képek megalkotása között csaknem két évezred telt el, a szöveg és kép páratlanul összeillő, tökéletes egységet alkot.
Közel kétezer éves regényt tart kezében az olvasó: az európai regény egyik ősét és sok tekintetben - egyik mintaképét is. Az óköri görög irodalom késői virágzásának, a római császárkori hellénizmusnak alkotása ez. Az időszámításunk szerinti II. évszázadtól kezdve találkozunk először az ókori prózairodalom új szórakoztató műfajával, a regénnyel. Eredete feltehetőleg keleti, hiszen jóval korábban a mezopotámiai és egyiptomi irodalomban megtaláljuk már a mulattató, kalandos regényszerű alkotásokat.
Az első római regényeket, Apuleius és Petronius kalandregényeit a II. és V század közötti időszakban több görög szerelmes regény követi. A néhány ránk maradt alkotás között talán keletkezési sorrendben is, de művészi színvonalában kétségkívül első a Daphniszról és Chloéról szóló Pásztorregény, mely az i. sz. II-III. századból származhat.
Longoszról, a regény e néven ismert költőjéről nevén és művén kívül egyebet nem is tudunk. De még nevét sem tekinthetjük igazoltnak. Lehet, hogy a latin Longusz, „bosszú" ragadványnév görögös formája ez, hiszen ilyen névvel még a regény színhelyén, Leszbosz szigetén talált egykorú feliraton is találkozunk. Lehet, hogy neve a középkori könyvmásolók elírásából született, és a fejezetcímben szereplő „logosz" (beszéd, fejezet) szó torzult a "Longosz" névé. Mint a regény szerzőjét egyik kiadója nyomán a XVII. század óta emlegetjük e néven. Longosz feltehetőleg görög rhétór - szónok, a szó művésze volt.
Egyedül regénye tükrözi személyiségét és talán egy s mást életéből is. Feltehető, hogy járt regénye színhelyén, Leszboszon, mint ahogy előszavában állítja, és amint tájleírásai is igazolni látszanak. Tanult, olvasott és finom, művészi ízlésű férfi lehetett, ezt bizonyítja regénye.
A regény tartalmilag egyszerű. A két kitett és pásztorsorban felnövekvő nagyúri gyermek szerelmét mondja el ártatlan ébredezésétől kezdve számtalan kalandos akadályon és csodálatos menekülésen keresztül beteljesüléséig. Lényegében hasonló az általunk ismert néhány görög szerelmes regény tartalma, csak a kalandok és csodák száma és szertelensége változik. De valamennyi hátterében ott állnak az istenek, akik védenceik sorsát irányítják és megrendezik csodálatos meneküléseiket a kalandos veszélyekből.
A regényről legkorábban a XII. század egyik bizánci írójánál találunk említést. A regény szövege, mint az antik irodalom alkotásainak zöme, középkori kódexekben maradt fenn. Vagy nyolc kéziratos kódex tartalmazza kisebb-nagyobb eltérésekkel és hiányokkal szövegét. Ezek közül a legrégebbi és egyben az egyetlen teljes szövegű a XIII. századból való.
|
