| Ernyey Béla regénye nemcsak fordulatos, izgalmas történet, nemcsak korrajz és nemcsak szívbe markoló szerelmi történet, hanem napjaink magyar Káma-szutrája is, úgyhogy csak előítéletektől mentes és erős idegzetű olvasóknak ajánljuk. Nekik azonban feltétlenül. Gyönyörű, fiatal lány áll a Hotel Victoria recepciója előtt. Sápadt és elszánt. A 13-as szoba kulcsát kéri. Lefoglaltatta. Csak egy éjszakára. Többre soha nem lesz szüksége. "Ennyi az élet - gondolja. - Legalábbis az ágyban és az ágy körül." Ennyi, ha félresiklik. De mégis: kiszámíthatatlan kanyarok terelik útjait. A recepciónál egy régi fiú, egy régi szerető - és Viki nem kapja meg a szobakulcsot... Helyette esélyt kap, utolsó esélyt. Egy hét a világ. Ezalatt kell eldöntenie, érdemes-e tovább élni az életet. Persze nem ezt. Egy másikat. És ezzel kezdetét veszi a végképp csalódott, egy baleset miatt kettétört karriert és számtalan, kendőzetlen őszinteséggel megélt szexuális kapcsolat, s a magánytól végül mégsem menekítő szerelmet odahagyó terézvárosi lány és a sorsa elől messze futó, félig magyar származású dúsgazdag amerikai fiú gyógyító célú, óvatos, de percről percre gazdagodó kapcsolata. A pikáns erotikus élményekkel és az egymás igazi elfogadására tett komoly - végül sikeres - kísérletekkel tarkított beszámoló egyszerre egy új és tiszta szerelem születését és a régi, eszelős pasizásokkal töltött, zátonyra futott élettől való megszabadulást tárja elénk. De mindig jöhet curva pericolosa, veszélyes kanyar. Csak éppen soha nem ott és soha nem akkor, ahol és amikor várjuk...
"Nocsak...! Meg ejha...! És nahát...!"
Verebes István, guru
"Azt hittem egy férfi nem tudhat mindent a nőkről. Tévedtem!"
Liptai Claudia, rajongó
"Lebilincselt."
David Merlini, szabadulóművész
"Élveztem. /Élvezek és élvezni fogok./"
Soma, nő
"Kiadását nem javaslom"
Fábry Sándor, lektor
"Ez curvajóóó!"
Ganxta Zolee, magánénekes |
