| Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc a magyar történelem legdicsőbb lapjai közé tartozik. Azon ritka történelmi pillanatok közé, amikor az ifjúság hittel, lelkesedéssel meg akarta változtatni a világot. Amikor a szabadság, a nemzeti függetlenség kivívásáért élete feláldozásától sem riadt vissza. Bibliai példával élve Dávid felvette a küzdelmet Góliáttal, a hazáért és a szabadságért. Ez a kis könyv abban lesz segítségükre, hogy összefüggéseiben, tényszerűen ismerjék meg '56 történéseit.
A második világháborút követően sorsunkat az határozta meg, hogy Magyarország a szovjet hatalmi zónába került. Ezért felvázoljuk a szovjet övezetben zajló eseményeket. 1956-ban döntő tényező az akkori világpolitika legfontosabb eseménye a szuezi kérdés.
Az 1945-56-között zajló több, mint tíz esztendő magyar történelmében rejlenek azok a kiváltó okok, melyek logikusan vezettek az '56-os felkelés kirobbanásához.
Ennek a 13-14 napnak a megértéséhez nyomon kell követni a felkelők útját, a Nagy Imre vezette - összetételében folyamatosan és érdemben változó - kormány politikáját, mely két szakaszra bontható, mivel október 28-ig a kormány nyíltan szemben állt a felkelőkkel, és a forradalom leverésére törekedett. Nagy Imre csak október 28-tól ismeri el a nép követeléseit, a felkelés jogosságát, s cselekszik ezek alapján. A forradalom leverésére belső és külső erők szövetkeztek, ezért külön összegezzük a magyar pártvezetés Katonai Bizottságának, majd Katonai Tanácsának, az ÁVH-soknak majd karhatalmistáknak a tevékenységét, és külön a Kremlben született döntéseket.
A történeteket visszaemlékezők vallomásai színesítik, melyekben a fővárosban történt eseményekről azok a hiteles szabadságharcosok és szemtanuk vallanak, akik Budapesten harcoltak a magyar szabadságért. Az idézett interjú-részletek Orbán Éva: Üzenet a barikádokról 1-3 kötetében találhatók.
A könyv igen sok dokumentumot és fotót tartalmaz.
Legyenek büszkék arra, ami előtt az egész világ térdet és fejet hajtott!
Orbán Éva
|
