"...ásított egyet, és Lancelot száján át kiugrott az ágyra. Leült az ágy szélére lábát lóbálva, és kis tükörben nézegette magát, mert a Szerelem nagyon hiú. Pedig nem volt szép a Szerelem: sovány volt és sápadt, nyugtalan és idomtalan, és a sok erőlködéstől kidagadtak az erei. De ő nem látta, hogy milyen csúnya, mert köztudomású, hogy a Szerelem vak."
Előadja: Lukács Sándor
Tartalom:
• St. Cloud-ban, egy kerti ünnepélyen...
• Madelon, az eb
• Gondolatok a könyvtárban
• Szerelem a palackban
|
