| Nyelv: Magyar A szerzők - Szörényi Levente és Bródy János, Szent István megkoronázásának ezredik évfordulójára az uralkodó utolsó éveiről, az utódlását előkészíteni igyekvő öreg király drámájáról írtak történelmi operát Veled, Uram! címmel, melynek ősbemutatójára 2000. augusztus 19-20-án, Esztergomban, a Bazilika előtti Szent István téren került sor a Magyar Millennium országos ünnepségsorozatának kiemelt eseményeként. Szörényi Levente - zeneszerző "...- Különös misztérium egy élő szerző számára, hogy történelmi helyszínen mutathatja be a legújabb művét, éppen Esztergomban, a Bazilika előtti téren. Valamikor még a hetvenes évek elején megállapodtunk abban a szerzőtáraimmal, hogy magyar történelmi témákat dolgoznánk föl és nem is nagyon volt kérdés, hogy az egyik történet az Atilla és a hunok. A másik történet pedig az ezredforduló környéke, tehát az István fejedelemmé választása, majd megkoronázása, illetve az akörüli konfliktushelyzet. Arra gondoltam a közben eltelt idők, évek alatt, hogy ezt a történetet, illetve ennek a történetnek a folytatásával meg kéne ismertetni a nagyközönséget... ...a Veled, Uram! Nem aktuálpolitikai darab, amit szeretnénk még tíz év múlva is eljátszani és eljátszatni... A magyarság sorskérdése a tét! A szerzőnek különben sem szabad belemagyarázni semmit művébe... Fel kell ráznunk az embereket, hogy nézzenek már körül, mi történik. Mi egy ezer évvel ezelőtti történelmi példát hozunk, és pontosan azért, hogy ne aktualizáljunk, de mindent megteszünk, hogy a darab katartikus élményt okozzon a nézőknek..." Bródy János - szövegíró ...Ez egy történelmi darab, amely elkerülhetetlenül rezonanciát kelt abban a nézőben, aki nem a történelmi időket éli, hanem a mai élet mindennapjait. Történelmet lát, de a jelenkort érzi... Az István a királyban az volt talán az érdekes, hogy valahogy mindenkinek igaza volt. A Veled, Uram! Szövegeit befejezve azt érzem, hogy ebben a darabban senkinek sincs igaza. Akinek mégis lenne, az meghal az első rész végén. Nagyon nehéz megfogalmazni egy végkicsengést, de talán annyit, hogy a halála előtt álló István királyt igazán megviseli, hogy az egyetlen potenciális utódja, Imre herceg, meghalt... A mű alaptémája, hogy a keresztény Európához való csatlakozás nem igazán sikerült, nem vált általánosan elfogadottá. Az István halála után trónra kerülő Orseolo Péter - aki ambiciózus fiatalemberből lett nem éppen tiszta eszközökkel uralkodó - rossz király lett, megosztotta az országot, és zűrzavaros idők következtek. Annyiban tehát lehet azonosság akkor és most között, hogy akkor is egy nagyobb rendszerbe való beilleszkedés követelménye feszült a hagyományokat védőkkel szemben. Akkor ez a nagyobb rendszer a keresztény Európa volt. Ma szentként tiszteljük István királyt, aki az országot az európai nemzetek közösségébe vezette. Intelmeiben figyelmezteti Imre fiát, hogy az egynyelvű, egyszokású ország gyenge és erőtlen. Talán még ma sem érti mindenki, hogy ez milyen messzelátó, univerzális gondolat... Sajtóvisszhangok Komárom : Esztergom Megyei Hírlap: "bizonyára bekerül a zenetörténelembe..." Kisalföld: "...A nézőket Szent István uralkodásának városában hatalmas játéktér, csodálatos fény- és hangtechnika fogadta. A darab ebben csodálatos környezetben még inkább a szívekhez ért. ..." Békés Megyei Hírlap: "Minden este legalább ötezren (!) figyelték Szörényi Levente és Bródy János legújabb alkotásának végső köntösbe öntését, a trilógiai összegzést. ..." Demokrata. "A Veled, Uram! monumentális, két részes rockopera..." Metro: "Életreszóló élmény marad az augusztus 19-i Veled, Uram! című Szörényi - Bródy rockopera..." |
