Komor, de izgalmas fikció a tudományos megismerés korlátairól.
Lem futurisztikus világában
civilizációnk jövője mellett az Ember fő kérdése a másikkal, a társsal való
viszony, valamint a hit: az ismeretlennel, a transzcendenssel való kapcsolat
lehetőségei és lehetetlenségei.
Solaris bolygó felszínét legnagyobbrészt plazmaszerű anyag borítja, melynek kiismerhetetlen természete századok óta foglalkoztatja az emberiséget. Kris Kelvin is azzal a céllal érkezik a felette lebegő űrállomásra, hogy mint oly
sokan előtte, megpróbáljon magyarázatot találni a "gondolkodó óceánján" létére, és ha lehet, felvegye vele a kapcsolatot. Számos elődje addigra könyvtári szakirodalommal gazdagította már a szolarisztika tárgykörét,
ugyanakkor e könyvtár csupán a számtalan, különböző szempontú, ám végül egyformán kudarccal végződő kísérlet lenyomata. Hogy sikerül-e válaszra bírni az óceánt, s hogy a válaszokat - ha egyáltalán - az óceán vagy a
kérdésfeltevő adja-e meg végül - mindez maradjon az olvasás jutalma.
Stanislaw Lem legismertebb regénye, de mondhatni, hogy a sci-fi irodalomnak is az egyik legfontosabb alapműve a Solaris. Cselekményszövésében gazdag,
izgalmas könyv, ugyanakkor roppant mély és megrázó is; éppúgy tárgya a tudományos vagy technikai fejlődés határa, határtalansága, mint az ember pszichikuma, legbensőbb félelmei, titkai.
|
