| Padlásszobájában ül az író - történelmi és etnikai peremhelyzetben. Az országot, amelyben él, most éppen Ukrajnának hívják, amelynek neve az elmúlt száz év alatt hétszer-nyolcszor változott meg. Az író nyelve magyar, gondolkodása európai, magatartása egy független értelmiségi pozícióját célozza, értékrendszerét pedig az általános emberi minőségeszmények határozzák meg. Az irodalmat a szabadság dimenziójának gondolja, életformának tekinti, amelynek révén -mint egy szabaduló művész- felülemelkedhet ezernyi kötöttségén és ellenállhat a különböző elvárásoknak, melyek a határon túli magyar íróval szemben fogalmazódnak meg.
E felülemelkedés kísérlete ez a könyv, melyben a manzárd őre konkrét történésekhez kapcsolódóan rögzíti gondolatait és megfogalmazza ítéleteit a kárpátaljai és a magyarországi valóságról, szervezetekről és személyekről, a kulturális és az irodalmi életről, a hatalom és az ellenzékiség, a hatalom és az erkölcs viszonyáról, az emberi magatartás alternatíváiról, ahogyan azt "külső" tárgyilagossággal és "belső" vallomásossággal bejegyezte naplójába 1997 és 2003 között.
A kamasznaplójának feljegyzéseit éppen huszonöt esztendeje abbahagyó szerző "újrakezdésének" eredményeként dokumentum értékű, hiteles korrajzú, az ukrajnai és a magyar viszonyokat kíméletlen őszinteséggel ábrázoló, az önvizsgálatot és önfejlődését is kendőzetlenül bemutató könyv született. |
