| "A rusnya varangy a liliomlevélen pöffeszkedett. Hiába csókolgatták, nem akart királyfivá változni. A ronda kétéltű alatt lassan víz alá merült a levél. A béka nagyot csobbant és eltűnt a mélyben. Aztán felült egy másik, friss levélre. (Állambiztonsági Nagy Mesekönyv 1990-2002)"
Részlet az Előhangból:
"Valóban van valami meseszerű a titkosszolgálatokban. A Végtelen történet jut róla az eszembe. Meg egy hatalmas Matrjoska-baba, amit nem kellett volna szétszedni. Már 12 éve rakosgatják belőle a figurákat és még mindig van belőlük újabb a következő belsejében.
Ha a titkosszolgálatok múltját, jelenét és jövőjét akarjuk megismerni, könnyen úgy járhatunk, ahogy a szibériai népmese hőse, egy pásztorfiú. Meg akarta tudni, hogy milyen a Nap. Addig bámulta, amíg megvakult.
Én is mondhatom azt, amit Medgyessy Péter miniszterelnök a parlamentben, amikor kémelhárító múltja kiderült: "Nem voltam ügynök... Nem voltam ügynök!" Így nyomatékosította, kétszer.
Ezt jelentem ki én is! A kémelhárításnál eltöltött éveim alatt hivatásos operatív tiszt volt a beosztásom. Ez semmi esetre sem az ügynök kategóriába tartozik. Hogy ez mit jelentett valójában, s mit takart az ügynök kifejezés, az remélem, kiderül a könyvből. Mint ahogyan talán sikerült láncba fűznöm a hetvenes évek állambiztonságának jellegzetességeit is.
Megpróbálom a szakmai emlékeket felidézni mindazoknak, akiket érdekel ennek a hatalmas, egykor volt hatalom-szolgának a funkciója."
|
