| Párhuzamos szerelmek hálózzák be a regény szereplőinek életét, s amikor a történet során érzelmeik összekuszálódnak, joggal kérdezheti az olvasó: vajon miért így, sokszor szinte hebehurgyán és keresztül-kasul szeretünk?
Válaszként szentenciákat senki ne várjon, de hol fanyar iróniával, hol meg lírai "beleéléssel" előadott sok-sok történet - annál inkább. És ahogy a sztorik fajsúlya különböző, úgy a szerelmeké is az: van közöttük halálos, de jóval több az erotikus kaland, vagy a futó viszony.
S az alcím: Tímea, Nóra, Adrienn (minő meglepetés) a regény három hősnőjét takarja. Tímea kikapós, többszörösen elvált, de új kalandokra mindig kész szépasszony; Nóra - eleinte - ártatlan diáklány, aki egyre több szerelemi tapasztalatra tesz szert, miközben Örkény István írásaiért rajong; Erdőházy Adrienn - származására és lelkiekre nézve egyaránt - nemes és gyönyörű nő, aki jobb sorsot érdelemne, ám mégis megtiporodik az élete.
Aki azt hiszi, hogy csupán egy erotikus kalandregényt tart a kezében, az téved: mert szó esik a könyvben Beethoven hetedik szimfóniájáról, Verdi Don Carlos című operájáról, Truffaut filmjeiről meg Hemingwayről, Scott Fitzgeradról és a tragikus sorsú Sylvia Plathról is - úgy ahogyan az a regény írója, egy valamikori bölcsész emlékeiben él.
|
