| Az evangéliumtól Artúr király lovagjainak legendájáig, a kelta katlanoktól a középkori keresztény ereklyék iránti szenvedélyig, a versektől az újkori filozófiákig... Sokan indultak már útnak a Szent Grál felfedezésére, de a nyugati ember képzeletét mindmáig foglalkoztatja ez a kihívás.
Ennek az atlasznak célja, hogy számba vegye azokat a történelmi és kulturális színtereket, amelyekben megszületett és elterjedt időben és térben a Grál legendája. Az első két rész (A kelta háttér és A keresztény hatás) a múltbeli tudnivalókat vonultatják fel.
Bemutatják, hogyan keletkezett a középkori képzelet egyik legmélyebb és legélőbb archetípusa a keresztény prédikáció és a kelták mitológiai, szellemi hagyományának ötvözéséből.
A következő két rész (A lovagregények anyaga és A Grál művészete) időbeli metszetét adja a Grál művészeti és irodalmi hagyományainak, melyek már kezdetüktől fogva egybefonódtak bizonyos lovagi eszmékkel. Ezek az eszmék már nem szerves részei a történelemnek, túl fennköltté váltak, de varázsukat máig sem veszítették el.
A relikviák története egy korszakhoz, a középkorhoz kapcsolódik, s ennek népi vallásosságát mutatja be, míg az eretnekség (Az eretnekség gyanúja), az ezoterikus tudások és a Kelet felé fordulás (Ezoterizmus és miszticizmus között) a korszak radikálisabb és arisztokratikusabb szellemi távlatait világítják meg.
Az utolsó rész (Az okkultizmus) a titkos társaságok jelenségét tárgyalja, de mivel biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, a kellő óvatossággal. Meggyőződésünk, hogy a Grál problémakörének, mely a fényhez és a megvilágosodáshoz kapcsolódik elválaszthatatlanul igen kevés köze lehet sötétben szőtt tervekhez és cselszövésekhez.
|
