| Tudom, nem leszek népszerű ezzel a könyvvel. Nem tudom, kiknek a körében. Amennyire riasztó ez a bizonytalanság, annyira üdítő is. Bizonyos okból - egy 1979-ben megjelent kötetemet kivéve - hallgatnom kellett 1990-ig, más okból hallgatásra ítéltem magam újabb tizennégy évig. Most úgy gondoltam, le kell írnom az én ötvenhatomat. Talán azért, mert az elmúlt tizennégy évben túlságosan sokat hallottam ötvenhatról, és mert a hamis hangok csikorognak a fülemben. Lehet, hogy csak én hallom hamisnak, lehet, hogy ami ebben a kisregényben van, csak nekem hiteles, végül is az én életem. Vagy a másoké. Lehet, hogy más szemszögből másnak látszott, fennköltebbnek, magasztosabbnak. Ez mostanáig csak az enyém volt. |
