| Az ókori Keleten több helyütt már nagyon régen fejlett civilizációk jöttek létre. Ezek világlátását azonban még majdnem teljességgel a természetfölöttibe vetett hit uralta. S ha bennük itt-ott felbukkantak is a racionalizmus csírái, azokaz szinte mindjárt a maga hatalma alá gyűrte a vallás. Az antik görögöknél viszont, akik időbelileg csak jóval a fejlett kultúrájú keleti népek után léptek a történelem színpadára, megszületett a realitás vallástól független szemlélete: a filozófia.
Ez az új típusú látásmód - a bölcselet - ugyanazokra a fontos világnézeti kérdésekre igyekszik feleletet adni, mint a vallási-mindennapi tudat, amelyből kiemelkedett. Ám egészen más módon. Nem fogadja ugyanis el szülőanyja szokáskényszeren, dogmatizmuson alapuló hiedelmeit, hanem kétellyel illeti azokat, és a tényekre támaszkodó logikus gondolkodással törekszik meglelni az igazságot.
Pais István most megjelent munkája, "A filozófia története" a bölcseletnek erről, a valóság hű tükrözéséért körülbelül két és fél évezreden át folytatott tevékenységről szól, amely radikálisan járult hozzá a modern világszemlélet kialakulásához. Filozófiatörténész szerzője arra vállalkozott, hogy a hellén kezdetektől a klasszikus német filozófia végéig ad benne összefoglalást a gondolkodás múltjáról.
|
