| Cselekményes és vallomásos írások váltogatják egymást, különösen markáns Binder hagyatéka című novellaciklusa, mely az emberi kapcsolatok lehetőségeit kutatja. Több elbeszélésben megfogalmazódik a személyesen és társadalmilag is átélt éles cezúra az elveszett, elsüllyedt aranykor és az írások keletkezési idejének valósága között. Az idegenség, a hazátlanság, az elvesztett és megtalált haza, majd az újbóli elvesztéstől való félelem örök társa Márainak. A kötetben izgalmasan és pontosan nyomon követhető az írói fejlődés, tetten érhető a formálódó ars poetica. |