"Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás"
Charles Dickens "a szív írója". A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből.
Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak.
Az árva Pip nővére és a falusi kovács, Joe házában nevelkedik. Az anyagi támogatás reményében rokonai a dúsgazdag Havisham kisasszony házába küldik. Az esküvője napján elhagyott, s a hajdani ünnep díszletei között élő hajlott korú hölgy a férfiak megleckéztetésére neveli fogadott lányát, Estellát. Pip beleszeret a büszke kislányba, s lelkében megfogan a kitörési és a gazdagság iránti vágy.
Egy szép napon ügyvéd jelentkezik: Pip ismeretlen jóakarója lehetővé teszi, hogy a fiú úriemberré váljék Londonban. A hirtelen jött szerencse mögött mindenki Havisham kisasszonyt sejti.
Az ifjú Pip elmerül az úri társaságban, s újra összekerül Estellával is. Pökhendiségében eltávolodik gyerekkorának tanúitól, még a jószívű Joe-t is lenézi. De Pipnek tulajdonképpen sehol sem jó: sem gyerekkorának falusi otthonában, sem Londonban, a szép remények beteljesülését várván. Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás van a díszletek mögött, míg újra fel nem bukkan a titokzatos jótevő: Abel Magwitch, a szökött fegyenc...
|
