| Mit jelentene nem én-nek, hanem ő-nek lenni? Mit jelentene megszületni, kisbabának - méghozzá lánybabának lenni? Ézsiás Erzsébet Babanaplója ezt a titkot kínálja. Ha létezik, "női írás", ez a mű az.
Nem csak azért mert egy lánynak a "naplója", születésétől egészen a kamaszkoráig, teli apró titkokkal, melyeket csakis egy olyan ember ismerhet, aki nőnek született s kislány volt valaha, hanem azért is, mert gyermeket így csakis egy nő, pontosabban egy anya érthet meg, férfi soha.
Csak a felnőtt gügyög, a gyerek nem: ő beszélni tanul. S később élni.
S ennek a tanulásnak a titka, hogy - ezt is döbbenetes érzékenységgel fejti ki Ézsiás Erzsébet - a felnövekvő ember tudja is meg nem is mindazt, amit az életben később majd megtanul.
Érettebben lát, mint ahogy hisszük.
Mintha már tudná mindazt, amit még nem tudhat, mintha már előre ismerné azt a sok mindent, amit később megtapasztal: van benne egy Szem, amely lát.
Lynkeus, a toronyőr azt mondja Goethe Faustjában;
- Látásra születtem.
Ennek a műnek a hőse is - talán maga a szerző? - ugyanezt mondhatná. S még azt is hozzátenném: aki látásra született, az látásra is tanít, mint ennek az elragadó, különös naplónak az írója.
Müller Péter
|
