A könyv szerzői két szempontból vizsgálják a kérdést: egyrészt különös figyelmet fordítanak a médiumok politikai funkcióira, a nyugati országok demokráciájában betöltött szerepére; de az is a könyv céljai közé tartozik, hogy bemutassa az írott, majd az utánuk következő elektronikus médiumok közötti szerves összefüggéseket. A kérdésfeltevés meghatározza a könyv tér- és időbeli kereteit. Az internet puszta léte arra készteti a gondolkodó főket, hogy újraértékeljék a cenzúra és ellenőrzés kérdéseit. Barbier és Bertho Lavenir tehát nem csak Franciaországról szólnak, hanem részletesen tárgyalnak minden országot, amely tevőlegesen részt vett a nyugati típusú demokrácia megformálásában: különös figyelmet kap tehát például a 19. századi Németország könyvészete és az USA 20. századi médiatörténete. A pontosa dokumentált, idézetekben bővelkedő műben számos, az adott kor atmoszféráját hűen visszaidéző anekdotát találhat az érdeklődő olvasó.
